Hogyan hat a meleg a szívbetegekre és mikor kell orvoshoz fordulni?

Hogyan hat a meleg a szívbetegekre és mikor kell orvoshoz fordulni?

2022.06.20

A nyári hőség és a frontok is megviselhetik a szív-érrendszeri betegeket, akár kezelt, akár kezeletlen állapotról van szó. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa azokra a tünetekre hívta fel a figyelmet, amelyeket feltétlenül ki kell vizsgáltatni és jó tanácsokkal szolgált az érintetteknek.


Enyhébb tünetek esetén is fontos a kivizsgálás

 

A nagy meleg még az egészséges embereket is megviseli, és még nagyobb terhet ró a szív-érrendszeri betegekre. Ennek többek közt az az oka, hogy a melegben a perifériás erek kitágulnak, a vérnyomás gyakran ingadozni kezd és erősebben is izzadunk. Mindez természetesen kihat a vízháztartásra és erősen megterhelheti a szívet, megnőhet a szívinfarktus, az ödémásodás és a trombózis kockázata is.


Akik már kezelt szív-érrendszeri betegek, azoknak érdemes tisztában lenniük a lehetséges gyógyszer mellékhatásokkal, hiszen például a béta-blokkolók, a vízhajtók, vagy a kalciumcsatorna blokkolók fokozhatják a szervezet melegre adott reakcióit. A kánikula felerősítheti a gyógyszerek hatását is, aminek hatására néhányan esetleg csökkentik vagy elhagyják a gyógyszereiket, ami azonban kardiológus ellenőrzése nélkül kockázatot jelenthet. Azonban nem csak a gyógyszerszedőket viselheti meg a kánikula, a még nem diagnosztizált betegségek is erősebb tüneteket okozhatnak ilyenkor.

 

Tehát nem csak a szívbetegeknek érdemes a szokásos kontrollokon kívül is felkeresni a kardiológust, hanem bárkinek, aki nyáron szokatlan tüneteket tapasztal. Ilyen panaszokkal ajánlott orvoshoz fordulni:
- gyors vagy lassú pulzus, erős szívdobogás-érzés,
- szabálytalan szívverés,
- mellkasi panaszok,
- erős kimerültség,
- rosszullét, esetleg ájulás.

 

A frontok is veszélyesek lehetnek

 

Szív-érrendszeri betegeknek a megváltozott időjárási körülmények – például egy-egy gyors lehűlés, nagymértékű felmelegedés – is nagy terhelést jelenthetnek, hiszen jelentős alkalmazkodásra, kompenzációra kényszerítik a szervezetet. Ennek hatására a szimpatikus idegrendszeri aktivitás fokozódik, vagyis emelkedik a vérnyomás, megnövekszik a szív- és érrendszerre háruló terhelés. A kardiológiai betegséggel élők ilyenkor fáradékonyabbak, erőteljesebb, szabálytalan szívverést tapasztalhatnak, szívbillentyű-probléma esetén fokozódhat az ödéma-hajlam, a nehézlégzés. Bizonyos megfigyelések szerint időjárási frontok hatására nőhet a keringési elégtelenség és a szívinfarktus előfordulásának aránya is. 

 

Mit tehetnek magukért a szívbetegek?

 

  • Folyamatosan pótolják a folyadékot! Különösen az idősebbekre fontos figyelni, akik nem feltétlenül érzik a szomjúságot. Az ideális folyadék a víz, a nagy melegben mind az alkohol, mind a koffein fogyasztását mérsékelni kell.
  • A szívbetegeknek még komolyabban kell venni a hőségriasztásokat, és a legmelegebb órákban lehetőleg árnyékban, a lakásban ajánlott tartózkodni. 
  • Nagyon fontos a szellős öltözék, a napszemüveg és a kalap viselése – ez nem csak az UV-sugárzás, de a túlmelegedés ellen is véd.
  • A kánikula, a frontok megterhelő hatása miatt ajánlott többet pihenni a szokásosnál. Egy kis lefekvés, zuhanyzás, hideg borogatás, a láb felpolcolása, a visszafogott fizikai aktivitás segíthet.
  • Akár panaszt okoz a meleg, akár úgy érzi a páciens, hogy változtatni kell a gyógyszerelésén, akár még nem diagnosztizált szív-érrendszeri betegségre gyanakszik valaki, a legfontosabb teendő, hogy keresse fel a kardiológust – ajánlja dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa. - 24 órás, 7 napos Holter EKG-val, szívultrahanggal, más speciális vizsgálatokkal utána tudjunk járni, pontosan mi okozza a tüneteket, nem romlott-e az alapbetegség állapota, illetve megállapítható-e bármilyen kardiológiai betegség. A kivizsgálásra és a kontrollokra épülő kezeléssel elérhető egy biztonságos állapot és hatékonyan segíthetünk a szervezetnek az adaptációban is.