Milyen esetekben segít a diagnosztizálásban az ENG és az EMG vizsgálat?

Milyen esetekben segít a diagnosztizálásban az ENG és az EMG vizsgálat?

2022.05.20

Az idegrendszer két részre osztható: a központi (agy és gerincvelő), valamint a környéki (perifériás) idegrendszerre. Az ENG/ EMG vizsgálat az utóbbi, tehát a perifériás idegrendszer vizsgálatára szolgál, a környéki idegek és izmok működéséről ad információkat. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus azokról a betegségekről beszélt, amelyek diagnosztizálásában nagy szerepe van ezeknek a vizsgálatoknak.

Alagút szindróma gyanújánál alapvető az ENG

 

- A gerincvelőben lévő motoneurontól vastag idegrost eljut az izomrostig, amely idegpálya bárhol károsodhat. A károsodás helye válik meghatározhatóvá az ENG vizsgálattal, ugyanis ennek használatával látható lesz, hol szenved összenyomást az idegpálya vagy idegtörzs – foglalja össze az ENG, vagyis elektroneurográfiai vizsgálat lényegét Prinz doktor.

 

A leggyakoribb problémák, amelyeknél fontos az ENG vizsgálat, az alagút szindrómák. Leginkább a kézen alakul ki az ún. carpalis alagút szindróma, amikor a csuklóban összenyomást szenved egy ideg és ennek következtében mozgás- és érzészavar alakul ki a kézben. Az sem ritka, hogy a könyökhajlatban áthaladó idegpálya összenyomatásakor a negyedik-ötödik ujj zsibbadása jelentkezik, a kisujj nem mozog olyan erővel, mint a többi ujj, az ujjak egymáshoz szorítása gátolt – ekkor is felmerül az idegkárosodás gyanúja. Viszonylag gyakori az egész karfonat kilépésénél keletkező összenyomás a nyakon. Ha ugyanis a nyakizmok nagyon megerősödnek, megvastagodnak, össze tudják nyomni az egész karfonatot – ezt műtétileg nehezebben befolyásolható, de gyógytornával jól mérsékelhető.

 

Az alsó végtagokon is vannak alagút szindróma szempontjából veszélyeztettek pontok, itt leggyakrabban a peroneus idegek sérülnek. Ennek az idegnek a gyengesége a láb felfelé mozdítását teszi nehézzé, a sarokra állás válik akadályozottá. Ez a probléma részben különféle mérgező anyagok hatására (például alkohol), máskor sérülések kapcsán alakul ki, de megjelenhet egy hosszabb gipszviselés következtében is az idegpálya károsodása. Szintén jól azonosíthatók a piriformis szindrómák, amelyeknél ENG-vizsgálattal bemérhető, hol akad el a normál idegvezetés.

 

- Az alagút szindrómáknál azzal is számolni kell, hogy egy sérült ideget a vírusok sokkal könnyebben megtalálnak. Hogyha az alapproblémához egy ideggyulladás komponens is társul, akkor az állapot romolhat, majd később, a gyulladás múltával javulhat. De ha „csak” összenyomás okozza a tünetet, az alapvetően romlani fog. Ezért nem érdemes halogatni a kivizsgálást, kezelést sem – javasolja Prinz doktor. - Az alagút szindrómáknál jellegzetes, hogy az izom tömege megcsappan, és mivel ez egy feltűnőbb tünet, mint a gyengeség, emiatt már orvoshoz szoktak fordulni a betegek. A zsibbadás, a koordinációs problémák is olyan panaszok, amelyek nagyon zavaróak és ezért szükségesnek érzik a betegek a segítséget. Jó hír a pácienseknek, hogy az alagút szindrómák viszonylag könnyen kezelhetők.

 

Izombetegségeknél az EMG pontosíthatja a diagnosztikát

 

Az izombetegségek közül a legismertebb a klasszikus autoimmun betegség, a myastenia gravis. Ennek az a lényege egy auto-antitest bekötődik az ideg és az izom közti véglemezbe és ennek megfelelően az idegimpulzus nem tud izom-összehúzódást kiváltani a megfelelő izomban, ami nagyfokú gyengeséget okozhat. A leggyakoribb myasténiás tünet a szemizmokban jelentkezik, például azzal, hogy kettős látás és szemhéjlógás alakul ki.


- A myasténiás beteg azt veheti először észre, hogy ha például sokat gyalogol, akkor lecsüng a szemhéja, nem tudja nyitva tartani a szemét. A tünet ugyanis összefügg a fizikai terheléssel, hiszen a terhelés miatt elfogy az ingerületátvivő anyag ezekből az ideg-izom találkozásokból.  Itt az idegtörzs felől ismétlődő impulzusokkal az izomműködés fáradékonyságát lehet kimutatni és ezért a myasténiának egyik fő diagnosztikája az EMG, vagyis az elektromiográfia – ismerteti a neurológus.


Az izom-ideg vizsgálat az izomgyulladásokban is szerepet játszhat. Ilyen esetekben az idegtörzs ép, csak az izom nem tud a gyulladás miatt működni. Az izomgyulladások általában vírus (ritkábban autoimmun) eredetűek – a vírus által kiváltott gyulladások pedig általában „maguktól” javulnak, elmúlnak, mint például a szívizom-gyulladás.

 

Nagy ijedtséget kiváltó probléma lehet a Guillain-Barré betegség, ami egy többnyire vírusfertőzés következtében kialakuló autoimmun kórkép. Előzmény nélkül, kb. két héttel a vírusfertőzés után kezdődik, típusos esetben az alsó végtagból kiinduló gyengeséggel. Először csak elakad a beteg lába a járdaszegélyben, később nem tud fellépni a buszra, végül a felállás is megnehezül. A tünetek át tudják ugrani törzs- és légző izmokat és a felső végtagon mutatkoznak legközelebb. Ez a felfelé szálló bénulásos betegség, amely súlyos formájában, a légző izmok érintettsége esetén akár lélegeztetést is igényelhet, jól befolyásolható, kezelhető, de a beteg számára borzasztó ijesztő, hiszen két hét alatt lebénul. Ennél a betegségnél is szerepe van az ENG / EMG-nek – főként, hogy elkülöníthető legyen, hogy a tengelyfonál károsodott-e vagy a velőshüvely. Ez utóbbinak jobb a prognózisa, az előbbinél lassú regenerációra van kilátás.

 

A fizikális vizsgálat kihagyhatatlan lépés

 

- A neurológiai kivizsgálásban még a legmodernebb eszközös vizsgálatok mellett sem szabad elhanyagolni a fizikális vizsgálatokat – ezek nem mellőzhetők. Az ENG /EMG vizsgálatokat is alapos neurológiai vizsgálat kell, hogy megelőzze, hiszen csak így lehet értelmes kérdést feltenni az ENG / EMG-t végző szakorvosnak. Akkor fogja tudni, hol keresse a hibát, ha a neurológiai státusz alaposan rögzítve van. Az ENG / EMG vizsgálatokkal párhuzamosan fontosak még a laborvizsgálatok és egyéb képalkotó eljárások is – hangsúlyozza dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus. - A nyaki és a lumbális gerinc problémáinál pedig a gerincvelőtől kell végigvizsgálni az idegrost működését, vagyis nem csak a környéki idegrendszert kell feltérképezni, még akkor sem, ha erre utalnak a tünetek.

 

Forrás: Neurológiai Központ