Ügyfélkapu béta verzió Az ügyfélszolgálat nyitvatartása: Hétfőtől - péntekig 8:00 - 20:00

Összefoglaló a Fájdalom szindrómák c. Szakmai Napról

Összefoglaló a Fájdalom szindrómák c. Szakmai Napról

A Prima Medica Szakmai Napok keretében március 24-én lezajlott A Fájdalom szindrómák lehetséges okai, megelőzésük és kezelésük c. Szakmai Nap, amely akkreditált szakorvosi továbbképzésként nagy érdeklődésre tartott számot. A fájdalom típusainak, diagnosztizálásának és kezelésének számos lehetséges aspektusát felölelő előadások rövid összefoglalója felidézi az elhangzottakat.

Köszöntő beszéd

Rövid köszöntőjében dr. Babai László, a Prima Medica EgészségKözpontok igazgatója és a Magyar Életmód Orvosi Társaság (ÉMOT) elnöke kiemelte, hogy a továbbképzés létjogosultságát többek közt az adja, hogy a magyarok alig több mint fele (56%) tartja úgy, hogy jó egészségi állapotban van, ami az egyik legalacsonyabb arány az EU-ban. Ráadásul az orvosi vizitek leggyakoribb kiváltója is a fájdalom, amelyet tehát érdemes minél behatóbban feltérképezni, megismerni.

Fájdalom szindrómák, fájdalmak okai a neurológia praxisban

budai fájdalomközpontDr. Vida Zsuzsanna PhD, szomnológusként kitért az alvásproblémák óriási előfordulási arányára, majd neurológusként számba vette a fájdalom legfőbb neurológiai okait. Elsőként a fejfájás témaköre merült fel, amely az egyik leggyakoribb oka a páciensek jelentkezésének. A fejfájások klasszifikációja során kiderült, hogy az elsődleges okokon túl számos betegség is okozhat ilyen tünetet a hypertoniától az egyes szembetegségekig. A fejfájás kivizsgálás folyamatának ismertetése során külön hangsúlyt kaptak a sürgősségre utaló tényezők és a képalkotó diagnosztika jelentősége. Az előadás kiemelt részét képezte a migrén problémaköre, hiszen ennek előfordulása a népességben 8-12%. Vida doktornő a migrén típusait, a klinikai fázisait, az esetek egy részében fellépő aurajelenséget, a komplikációit és provokáló tényezőit is számba vette. Külön szó esett a gyakorlatban alkalmazható rohamkezelési alapelvekről, szerekről és a megelőzés lehetőségeiről. A fejfájáson túl a neuropátiás fájdalom tüneteivel, diagnosztikájával, kezelésével, valamint a nyugtalan láb szindrómával is megismerkedhetett a hallgatóság.

A láb fájdalmai angiológiai szempontból

budai fájdalomközpontDr. Kósa Éva, belgyógyász, angiológus a lábfájdalom lehetséges okairól, a tünetek elkülönítéséről, a vénás elégtelenségről, a mélyvénás trombózisról és az alsó végtagi érszűkületről tartott kimerítő előadást. Részletesen szó esett a vaszkuláris, neurospinális, muscolosceletális okokról és a perifériás neuropátiáról. Kósa doktornő sorra vette a rizikófaktorokat a hypertoniától a dohányzásig, a diagnózis támpontjait, az egyes kórképek tüneteit, és a gyakorlatban kiemelt jelentőségű pólyázás helyes technikájára is felhívta a figyelmet. A diagramokkal, fotókkal illusztrált előadás nagy segítséget jelentett a nem angiológiai végzettséggel bíró szakembereknek, akik az aktuális ajánlásokat és a betegek rendszeres kontrolljának jelentőségét is megismerhették.

Sportártalmak kezelése élsportolóknál és hobby sportolóknál

budai fájdalomközpontDr. Páll Zoltán, traumatológus, sebész, sportorvos előadásában elkülönítette a sportsérüléseket a sportártalmaktól, hiszen ezen utóbbiak jobbára nem akut események következményei. Az érintett struktúrák (izom, ízület, ízületi tok, ín, csont) bemutatásán túl a diagnózis és megelőzés kiemelt szerepére hívta fel a figyelmet, valamint arra, hogy a legjobb vizsgálati eszközök az ultrahang, a CT, az MR és az orvos keze! A terápiás lehetőségek közt Páll doktor bemutatta a gyógyszeres kezelés és a fájdalomcsillapítás lehetőségeit, a szisztémás enzimterápia és a szteroidok körültekintő alkalmazásának jelentőségét. Szó esett a porcártalmak kezelési opcióiról és a kombinált kezelések kitűnő hatásfokáról. Előadása végén Páll doktor esettanulmányokkal tette szemléletesebbé a sportorvos mindennapi tapasztalatait és hangsúlyozta a holisztikus megközelítés előnyeit.  

Az optimalizált terhelés jelentősége a sportártalmak prevenciójában

budai fájdalomközpontFülöp Tibor, sportszakmai igazgató, BDR A-Trainer előadásában elsősorban az alapfogalmakat tisztázta az edzéstervezés, edzésoptimalizálás irányában nyitott hallgatóságnak. Az edzés, az élsport, a hobby- és amatőr sport definiálása után a szakember részletezte az egészség megóvása érdekében bevezetendő szabályokat. A terhelés/pihenés arányán túl szó esett többek közt a stresszkezelésről, a regenerációs eljárásokról, a diagnosztikai eljárásokról és a terhelésszabályozásról is. Fülöp Tibor olyan kérdésekre is kitért, mint a kondicionális képességek komplex áttekintése és a Selye-féle általános adaptációs szindróma fázisai. Pontosan kiderült az is, hogy mi a különbség az orvosi, a sportorvosi és az edzői terheléses vizsgálatok között. Az előadás magját képezte a személyre szabott edzéstervek, a teljesítménydiagnosztika és a teljesítményoptimalizálás alapjainak részletes ismertetése és annak az egészség- és teljesítménynyereségnek a bemutatása, amelyre ezáltal a hobbi- és az élsportolók is szert tehetnek.

Az akupunktúra fájdalomcsillapító hatásának élettana

budai fájdalomközpontDr. Arnold Dénes Arnold MSc, sebész, fájdalomspecialista, akupunktőr erős élettani alapokra helyezett előadásában elsőként annak jelentőségét ismertette, miért nő egyre inkább a fájdalom kezelésének szerepe a gyógyításban. Miután Arnold doktor tisztázta a nyugati és a keleti orvoslás jelentős különbségeit, sorra vette az integratív medicina egyik ágának, az akupunktúra hatékonyságának elfogadott, hivatalos bizonyítékait. Ezek ismertetésekor szó esett az akupunktúrás pontok mérhető tulajdonságairól, a hatásmechanizmus keleti és nyugati magyarázatairól és a tárgyban végzett vizsgálatok eredményeiről. Kiderült, mi a különbség a fül- és a test-akupunktúra között, mi az az ún. NADA-protokoll, és melyek a NATO által oktatott harctéri fájdalomcsillapítás akupunktúrás pontjai.

A krónikus fájdalom szindróma

Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, sebész, fájdalomspecialista, akupunktőr második előadását a krónikus fájdalom szindrómának (KFS) szentelte, amelynek már diagnosztizálása is jelentős tapasztalatot és körültekintést igényel. Fény derült a KFS pszicho-neuro-endokrin-immun eredetére, annak típusaira és arra a fontos tulajdonságára, hogy a szokványos fájdalomcsillapítókra nem reagál. Arnold doktor a fájdalom mechanizmusának beható ismertetése után élettani irányból közelítette meg a KFS kialakulásának stációit, a fájdalom lehetséges típusait és rendkívül összetett okait. Komoly gyakorlati segítséget jelentett, hogy a szakember vázolta a KFS tünettanát, amely a depressziótól az alvászavarig terjedhet. A megoldások között felmerült a társszakmák (többek közt pszichiáter, reumatológus, ortopéd orvos, fájdalomspecialista, életmód orvos, szociális szakember) együttműködésének jelentősége és kiegészítő módszerként az akupunktúra is, Arnold doktor pedig hangsúlyozta a kezelés feltétlenül komplex jellegét. 

 

Forrás: FájdalomKözpont (www.fajdalomkozpont.hu)

Visszalépés az előző oldalra...